Tűzvédelem
Tűzvédelemről általában
A tűzvédelem az átlag ember fejében egyenlő az tűzoltó készülékkel.
Természetesen vállalkozásának megfelelő tűzvédelmi szabályzatra van szüksége, egyrészt a szabályok betartása, másrészt a biztonságos munkavédelem érdekében is.
A tűzvédelemnek a mindennapokban az Ön vállalkozására vonatkozóan két fő része van. Az egyik a tűzmegelőzés, a másik pedig a tűz esetén életbe lépő cselekvési terv megvalósítása. Tűzmegelőzéshez tartozik a feladatok többsége, lévén hogy a tűzvédelem fő célja, hogy elkerüljük a tűz kialakulását. A tűzvédelmi szabályzat írására kötelezett vállalkozásoknak, a szabályzatban kell írásba foglalni, hogy a vállalkozásnál, a különböző munkaterületeken és munkafolyamatok esetén milyen előírásokat kell betartani. A szabályzatban van leírva többek között a munkáltató, a vezetők és a munkavállalók tűzvédelemmel kapcsolatos feladatköre, az oktatások, a használati szabályok és a tűz esetén végrehajtandó teendők.
A tűzvédelmi feladatok között van még a tűzvédelmi eszközök folyamatos készenlétben és üzemben tartása, a jogszabályok által előírt módon. A leggyakoribb tűzvédelmi eszközök közé soroljuk például a tűzoltó készülékeket, a tűzcsapot, a tűzjelző berendezést, a vízzel oltó berendezéseket, a hő- és füstelvezető rendszereket, a tűzgátló ajtókat, a menekülési irányjelző világításokat és a biztonsági fényeket is.
Tűzvédelmi eszközök
A legelterjedtebb eszköz talán a tűzoltó készülék, ezeket például szakemberrel évente kell ellenőriztetni, karbantartatni. Természetesen a vállalkozásában lévő többi tűzvédelmi eszköz ellenőrzése és karbantartása is rendszeres feladat. Ezeket a felülvizsgálati, karbantartási időpontokat az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 18. mellékletében összeszedve is megtalálhatja. (18. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez).
A tűzmegelőzés akkor hatékony, hogyha a tűzvédelmi eszközök üzemképesek, a munkaterületen rendszeresen van tűzvédelmi szempontú ellenőrzés. Ezáltal a munkavállalókban is tudatosulnak azok az alap dolgok, amiket a munka közben be kell tartaniuk ahhoz, hogy csökkentsék egy esetleges tűz kialakulásának esélyét, illetve egy kialakult tűzesetnél megfelelően és időben tudjanak reagálni, menekülni.
A tűzvédelmi előírások sokszor csak valós tűz esetén nyernek értelmet, ezért javasoljuk rendszeres oktatások, tűzriadó gyakorlat megtartását. Így biztosíthatja, hogy vállalkozása a legkevesebb kárral vészelje át egy tűzeset következményeit.
Tűzvédelem (tűzmegelőzés): a tűz keletkezési lehetőségeinek megelőzése (vagyis az égés legalább egy szükséges feltételének kizárása) a létesítés és a használat során, a keletkezett tűz másik tűzszakasz(ok)ra való tovább-, illetve átterjedésének előírt időtartamig történő megakadályozása (tűzgátlás), a mentő tűzvédelem alapvető feltételeinek a létesítés és a használat során történő biztosítása.
Csak felsorolásképpen:
- Tűzvédelmi oktatás és ismétlő oktatás megtartása
- Tűzoltó készülékek készenlétben tartása
- Menekülési, tűzoltási felvonulási utak biztosítása
- Tűzvédelmi szabályzat kiadása
- Az előírt munkakörökre tűzvédelmi szakvizsga
9/2015 Bm rendelet alapján:
Immár kötelező tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk többi között az iskoláknak, óvodáknak, idősotthonoknak, szállodáknak, irodaházaknak, illetve ipari és mezőgazdasági tevékenységet végző, több mint 100 főt foglalkoztató cégeknek a 9/2015. (III. 25.) Belügyminisztériumi rendelet értelmében. Ez nemcsak azt szabályozza, hol, milyen végzettségű szakit kell foglalkoztatni (akár szolgáltató által), hanem azt is, hány órában kell ezt megtenni. Akár fél millió forintra is megbírságolhatják azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik a rendelet hatálybalépésekor nem gondoskodik (alkalmazottként vagy szolgáltatásként) meghatározott szakképesítésű személy foglalkoztatásáról.
A 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban tűzvédelmi törvény) korábban is előírta, hogy az A,B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több a munkavállalót foglalkoztató vagy 50 fősnél nagyobb a létesítményt üzemeltetőknek kellett tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk, és a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a szükséges végzettséget is meghatározta. – Ezzel a szabályozással az volt az egyik probléma, hogy a D tűzveszélyességi osztályba tartozók (pl az iskolák, óvodák), azért nem foglalkoztattak tűzvédelmi szakembert, mert a tűzvédelmi törvény a D tűzveszélyességi osztályra nem írta elő, és annyival letudták, hogy „ha majd foglalkoztatnánk, akkor az biztos felsőfokú végzettségű lenne az ÖM rendelet 6.§ (2) d) szerint, de inkább nem foglalkoztatunk” – magyarázza a HR Portálnak Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tűzvédelmi előadó.
Márciusban hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, így az erre épülő jogszabályokon változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi törvény is változott, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember szükségességét.
Ám a tűzvédelmi törvény szakképzettséget nem határoz meg a feladatokhoz, és időt sem rendel hozzá, azt a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben kell keresni. Kling Péter készített egy táblázatot, amelyből feketén-fehéren kiderül, hol milyen végzettségű szakembert kell foglalkoztatni, és mennyi időre.
A 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban tűzvédelmi törvény) korábban is előírta, hogy az A,B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több a munkavállalót foglalkoztató vagy 50 fősnél nagyobb a létesítményt üzemeltetőknek kellett tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk, és a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a szükséges végzettséget is meghatározta. – Ezzel a szabályozással az volt az egyik probléma, hogy a D tűzveszélyességi osztályba tartozók (pl az iskolák, óvodák), azért nem foglalkoztattak tűzvédelmi szakembert, mert a tűzvédelmi törvény a D tűzveszélyességi osztályra nem írta elő, és annyival letudták, hogy „ha majd foglalkoztatnánk, akkor az biztos felsőfokú végzettségű lenne az ÖM rendelet 6.§ (2) d) szerint, de inkább nem foglalkoztatunk” – magyarázza a HR Portálnak Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tűzvédelmi előadó.
Márciusban hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, így az erre épülő jogszabályokon változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi törvény is változott, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember szükségességét.
Ám a tűzvédelmi törvény szakképzettséget nem határoz meg a feladatokhoz, és időt sem rendel hozzá, azt a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben kell keresni. Kling Péter készített egy táblázatot, amelyből feketén-fehéren kiderül, hol milyen végzettségű szakembert kell foglalkoztatni, és mennyi időre.
Amennyiben ön rendelkezik telephellyel, irodával, gépjárművel, vagy székhellyel, abban az esetben a válasz igen. Jogszabály szerint önnek tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
A kézi tűzoltó készülékeket évente, szükséges felülvizsgáltatni. Amennyiben a készülék járműre van elhelyezve, abban az esetben félévente.
Tűzoltó vízforrásokat félévente kell felülvizsgáltatni.
A kihelyezést az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, egyik részről a létesítési előírásoknál, másrészről a használati szabályoknál.
Bővebb információt az után-világító táblák, jelzések menüpontban találhat.
Után-világító táblákat elsősorban menekülési útvonalakra, és a tűzoltó vízforrások jelölésére kell kihelyezni.
A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök
1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez
- Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.
- Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.
- Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.
- Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 30)
- Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.
- Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők.
- Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.
- Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.
- Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.
- Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.
- Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.
- Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők.
- Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 31)
- Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. (netjogtár link 32)
- Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 33)
- Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. (netjogtár link 34)
Rossz hírem van, már semmi egyebet, mint a büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.
Ha a tűzveszélyes tevékenység nem képzi a technológia részét, akkor minden esetben tűzgyújtási engedélyt kell kiadni, aminek tartalmaznia kell a tevékenység pontos leírását, az engedélyező nevét, a megbízott és a felelős nevét. Írásba kell foglalni, hogy az engedély milyen időpontra szól.
Ilyen tevékenység esetén a tűz oltásához szükséges eszközöket a tűzgyújtás helyén készenlétben kell tartani.
Erre a tevékenységre létezik formanyomtatvány, ami nyomtatványboltokba, vagy munkavédelmi szaküzletekben beszerezhető.
Tűzvédelmi oktatást munkába állás előtt, majd évente ismétlődő alkalommal kell tartani.
A legtöbb nyomtatványgyűjtemény is tartalmazza, valamint nyomtatványboltokban
