Profi-Munkavédelem

Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.

Ezt a kérdést ketté kell választani.

Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, vagy valamilyen mikró vállalkozást vezet, úgy a jogszabály lehetőséget biztosít, hogy a munkavédelmi feladatokat, mint vezető, tulajdonos ellássa. Nem kötelező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia. Ez kiterjed a munkavédelmi oktatásra és a munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még így is vannak olyan feladatok, amely szaktevékenységnek minősül és arra eseti alkalommal kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

Ha már alkalmazottai vannak, az ő részükre biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkahelyeket, munkakörülményeket. Kockázatelemzés elkészítésével, a kockázatok felmérésére, amely a vállalkozáson belüli veszélyeket tárja fel. Szükségessé válik az  egyéni védőeszközök meghatározása munkakörönként. Már nagyobb felelőssége van a munkavállalók irányába, hiszen a munkáltatónak munkaruhát, védőeszközt, tisztálkodás lehetőséget, ivóvizet, stb. biztosítani kell.
Mindkét esetben a munkavédelmi szaktevékenységet csak a megfelelő végzettséggel rendelkező személy láthatja el.

Elsősorban az 1993. évei XCIII. Törvény a munkavédelemről, valamint a végrehajtásról szóló 5/2003 évi. MüM. rendelet.

Ezeken kívül számos olyan törvény és miniszteri intézkedés van, amelyek a munkahely, munkaalkalmasság, munkahigiéné területét, illetve az egyéb szakmai területeket érintik.

Definíció szerint a kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz valamilyen baleset vagy más egészség károsító hatás bekövetkezésének a valószínűsége.
A kockázat szó angolul: „risk” – jelentése: kockázat, veszély. Ezt figyelembe véve a „Risk assessment” kifejezés kockázat- illetve veszély-értékelésként (-becslésként) fordítható, amely eljárás során megbecsüljük a veszély mértékét, ártalmasságát, súlyosságát, és káros hatása bekövetkezésének valószínűségét, majd ezek alapján eldöntjük, hogy a kockázat (veszélyeztetés) elviselhető-e illetve elfogadható-e.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatértékelés egy olyan elemző vizsgálat elvégzését jelenti, amikor a munkáltató nemcsak a vonatkozó jogszabályokban előirt követelmények megvalósulását ellenőrzi, hanem megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelési módjáról jogszabály nem rendelkezik.

Minden munkavállaló részére

• munkába álláskor,
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
• új technológia bevezetésekor

Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállló önállóan nem foglalkoztatható!

Munkavédelmi szaktevékenységek sorába tartozik:

• Kockázatelemzés
• Munkavédelmi oktatás
• Gépek, eszközök, technológiák munkavédelmi felülvizsgálata, javaslat a munkavédelmi szempontú üzembe helyezésre
• Egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozása
• Munkabalesetek kivizsgálása, stb.

Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli: munkavédelmi üzembe helyezés.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy vagy több élű), következő típusú körfűrészek:1.1.  működés közben rögzített fűrész éllel/fűrész élekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.
2. Faipari gyalugép kézi előtolással.
3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.
5. Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
8. Faipari kézi láncfűrészgép.
9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hideg-átalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó
   elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:12.1. mozdony és fékezőkocsi,12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.
13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
14. Járműemelők.
15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.
    További munkaeszközök:
17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
19. Villamos emelődobok.
20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

A büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.

A munkavédelmi törvény munkáltatói feladatként határozza meg, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni.
A szükséges védőeszközök típusát és mennyiségét annak alapján határozzuk meg, hogy egy adott munkakörön belül hány munkavállalót, milyen veszélyek fenyegetnek a munkavégzés során.
A szükséges védőeszközök mennyiségi és típus meghatározása, a védőeszközök juttatásának rendje.

Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!
A munkahelyen történt minden balesetet vizsgálni kell, és azt megfelelő módon dokumentálni szükséges. A balesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

– Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

– Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát most is nyomtatvány pontos kitöltésével és a cégszerű aláírással kell kérni. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.

– Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat. Kezdeményezheti:

• munkáltató
• dolgozó
• foglalkozás-egészségügyi orvos
• háziorvos vagy kezelőorvos
• iskolaorvos
• ÁNTSZ
• munkaügyi központ

– Záróvizsgálatot kell végezni a veszélyes munkakörök esetén a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor.

1 évente:

• Fizikai munkakörben foglalkoztatott 18 év alatti dolgozó
• Fizikai munkakörben foglalkoztatott 50 év feletti dolgozó
• Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók (a rendelet 6.sz. melléklete szerint)

2 évente:

• Képernyős munkakörben dolgozó 18-50 év közötti dolgozó
• Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet végzők dolgozó (a rendelet 5.sz. melléklete szerint)

40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként:

• minden baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozó (ha egyéb szigorító ok nincs. Pl: zajterhelés, növényvédelem).
• a baleseti kockázattal nem járó munkakörülmények között dolgozók (pl: adminisztratív dolgozók) időszakos orvosi vizsgálatra nem kötelezettek.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat indokolt esetben az NM rendelettől gyakoribb vizsgálati időközt is előírhat.

Ha Önnek alkalmazottai vannak, akkor már vannak olyan feladatai, amelyeket munkavédelmi szakemberrel kell elvégeztetnie, és munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia.

A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 02 Erdőgazdálkodás
  
  • Kivéve:
    02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
• 05 Szénbányászat
• 06 Kőolaj-, földgázkitermelés
• 07 Fémtartalmú érc bányászata
• 08 Egyéb bányászat
• 09 Bányászati szolgáltatás
• 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
• 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
• 16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott áru gyártása
  
  • Kivéve:
    16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
• 17 Papír, papírtermék gyártása
• 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
• 20 Vegyi anyag, -termék gyártása
• 21 Gyógyszergyártás
• 22 Gumi-, műanyag termék gyártása
• 23 Nemfém ásványi termék gyártása
• 24 Fémalapanyag gyártása
• 25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
• 25.3 Gőzkazán gyártása
• 25.4 Fegyver-, lőszergyártás
• 25.5 Fémalakítás, porkohászat
• 28 Gép, gépi berendezés gyártása
  
  • Kivéve:
    28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
• 30.11 Hajógyártás
• 30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
• 31 Bútorgyártás
• 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
• 37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
• 38 Hulladékgazdálkodás
• 39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
• 41.2 Lakó- és nem lakóépület építése
• 42 Egyéb építmény építése
• 43 Speciális szaképítés
• 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás
• 50 Vízi szállítás
• 51 Légi szállítás
• 52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
• 72.1 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
• 02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
• 03 Halászat, halgazdálkodás
• 10 Élelmiszergyártás
  
  • Kivéve:
    10.1Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
    10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
• 11 Italgyártás
• 12 Dohánytermék gyártása
• 13 Textília gyártása
• 14 Ruházati termék gyártása
• 15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
• 16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
• 18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
• 25 Fémfeldolgozási termék gyártása
  
  • Kivéve:
    25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
    25.3 Gőzkazán gyártása
    25.4 Fegyver-, lőszergyártás
    25.5 Fémalakítás, porkohászat
• 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
• 27 Villamos berendezés gyártása
• 28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
• 29 Közúti jármű gyártása
• 30 Egyéb jármű gyártása
  
  • Kivéve:
    30.11 Hajógyártás
    30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
• 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység
• 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
• 36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
• 41.10 Épületépítési projekt szervezése
• 45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
• 45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
• 58 Kiadói tevékenység
• 59 Film, videó gyártás, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel kiadás
• 60 Műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás
• 61 Távközlés
• 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
• 75 Állat-egészségügyi ellátás
• 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység
• 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés
• 85.32 Szakmai középfokú oktatás
• 85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
• 85.42 Felsőfokú oktatás
• 85.5 Egyéb oktatás
• 86 Humán-egészségügyi ellátás
• 87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás
• 95 Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása
• 96 Egyéb személyi szolgáltatás
• 97 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

• 45 Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
  
  • Kivéve:
    45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
    45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
• 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
• 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
• 53 Postai, futárpostai tevékenység
• 55 Szálláshely-szolgáltatás
• 56 Vendéglátás
• 62 Információ- technológiai szolgáltatás
• 63 Információs szolgáltatás
• 64 Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység
• 65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
• 66 Egyéb pénzügyi tevékenység
• 68 Ingatlanügyletek
• 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység
• 70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás
• 71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
  
  • Kivéve:
    71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
• 72.2 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
• 73 Reklám, piackutatás
• 74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
• 77 Kölcsönzés, operatív lízing
• 78 Munkaerőpiaci szolgáltatás
• 79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás
• 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
• 84 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom biztosítás
• 85 Oktatás
  
  • Kivéve:
    85.32 Szakmai középfokú oktatás
    85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
    85.42 Felsőfokú oktatás
    85.5 Egyéb oktatás
• 88 Szociális ellátás bentlakás nélkül
• 91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
• 92 Szerencsejáték, fogadás
• 93 Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység
• 94 Érdek képviselet
• 96 Egyéb személyi szolgáltatás

Tűzvédelem (tűzmegelőzés): a tűz keletkezési lehetőségeinek megelőzése (vagyis az égés legalább egy szükséges feltételének kizárása) a létesítés és a használat során, a keletkezett tűz másik tűzszakasz(ok)ra való tovább-, illetve átterjedésének előírt időtartamig történő megakadályozása (tűzgátlás), a mentő tűzvédelem alapvető feltételeinek a létesítés és a használat során történő biztosítása.

Csak felsorolásképpen:

• Tűzvédelmi oktatás és ismétlő oktatás megtartása
• Tűzoltó készülékek készenlétben tartása
• Menekülési, tűzoltási felvonulási utak biztosítása
• Tűzvédelmi szabályzat kiadása
• Az előírt munkakörökre tűzvédelmi szakvizsga

9/2015 Bm rendelet alapján:

Immár kötelező tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk többi között az iskoláknak, óvodáknak, idősotthonoknak, szállodáknak, irodaházaknak, illetve ipari és mezőgazdasági tevékenységet végző, több mint 100 főt foglalkoztató cégeknek a 9/2015. (III. 25.) Belügyminisztériumi rendelet értelmében. Ez nemcsak azt szabályozza, hol, milyen végzettségű szakit kell foglalkoztatni (akár szolgáltató által), hanem azt is, hány órában kell ezt megtenni. Akár fél millió forintra is megbírságolhatják azt a gazdálkodó szervezetet, amelyik a rendelet hatálybalépésekor nem gondoskodik (alkalmazottként vagy szolgáltatásként) meghatározott szakképesítésű személy foglalkoztatásáról.

A 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban tűzvédelmi törvény) korábban is előírta, hogy az A,B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több a munkavállalót foglalkoztató vagy 50 fősnél nagyobb a létesítményt üzemeltetőknek kellett tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk, és a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a szükséges végzettséget is meghatározta. – Ezzel a szabályozással az volt az egyik probléma, hogy a D tűzveszélyességi osztályba tartozók (pl az iskolák, óvodák), azért nem foglalkoztattak tűzvédelmi szakembert, mert a tűzvédelmi törvény a D tűzveszélyességi osztályra nem írta elő, és annyival letudták, hogy „ha majd foglalkoztatnánk, akkor az biztos felsőfokú végzettségű lenne az ÖM rendelet 6.§ (2) d) szerint, de inkább nem foglalkoztatunk” – magyarázza a HR Portálnak Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tűzvédelmi előadó.

Márciusban hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, így az erre épülő jogszabályokon változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi törvény is változott, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember szükségességét.

Ám a tűzvédelmi törvény szakképzettséget nem határoz meg a feladatokhoz, és időt sem rendel hozzá, azt a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben kell keresni. Kling Péter készített egy táblázatot, amelyből feketén-fehéren kiderül, hol milyen végzettségű szakembert kell foglalkoztatni, és mennyi időre.

A 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban tűzvédelmi törvény) korábban is előírta, hogy az A,B, C tűzveszélyességi osztályba tartozó, ötnél több a munkavállalót foglalkoztató vagy 50 fősnél nagyobb a létesítményt üzemeltetőknek kellett tűzvédelmi szakembert foglalkoztatniuk, és a 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a szükséges végzettséget is meghatározta. – Ezzel a szabályozással az volt az egyik probléma, hogy a D tűzveszélyességi osztályba tartozók (pl az iskolák, óvodák), azért nem foglalkoztattak tűzvédelmi szakembert, mert a tűzvédelmi törvény a D tűzveszélyességi osztályra nem írta elő, és annyival letudták, hogy „ha majd foglalkoztatnánk, akkor az biztos felsőfokú végzettségű lenne az ÖM rendelet 6.§ (2) d) szerint, de inkább nem foglalkoztatunk” – magyarázza a HR Portálnak Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tűzvédelmi előadó.

Márciusban hatályba lépett új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely már nem használja a tűzveszélyességi osztályok fogalmát, így az erre épülő jogszabályokon változtatni kellett. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi törvény is változott, másként határozza meg a tűzvédelmi szakember szükségességét.

Ám a tűzvédelmi törvény szakképzettséget nem határoz meg a feladatokhoz, és időt sem rendel hozzá, azt a 9/2015. (III. 25.) BM rendeletben kell keresni. Kling Péter készített egy táblázatot, amelyből feketén-fehéren kiderül, hol milyen végzettségű szakembert kell foglalkoztatni, és mennyi időre.

Amennyiben ön rendelkezik telephellyel, irodával, gépjárművel, vagy székhellyel, abban az esetben a válasz igen. Jogszabály szerint önnek tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A kézi tűzoltó készülékeket évente, szükséges felülvizsgáltatni. Amennyiben a készülék járműre van elhelyezve, abban az esetben félévente.
Tűzoltó vízforrásokat félévente kell felülvizsgáltatni.

A kihelyezést az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, egyik részről a létesítési előírásoknál, másrészről a használati szabályoknál.
Bővebb információt az után-világító táblák, jelzések menüpontban találhat.

Után-világító táblákat elsősorban menekülési útvonalakra, és a tűzoltó vízforrások jelölésére kell kihelyezni.

A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök

1. melléklet a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelethez

1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők.
2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.
3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők.
4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 30)
5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők.
6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártás-vezetők.
7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők.
8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.
9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők.
10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.
11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök.
12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők.
13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 31)
14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. (netjogtár link 32)
15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. (netjogtár link 33)
16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők. (netjogtár link 34)

Rossz hírem van, már semmi egyebet, mint a büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.

Ha a tűzveszélyes tevékenység nem képzi a technológia részét, akkor minden esetben tűzgyújtási engedélyt kell kiadni, aminek tartalmaznia kell a tevékenység pontos leírását, az engedélyező nevét, a megbízott és a felelős nevét. Írásba kell foglalni, hogy az engedély milyen időpontra szól.

Ilyen tevékenység esetén a tűz oltásához szükséges eszközöket a tűzgyújtás helyén készenlétben kell tartani.
Erre a tevékenységre létezik formanyomtatvány, ami nyomtatványboltokba, vagy munkavédelmi szaküzletekben beszerezhető.

Tűzvédelmi oktatást munkába állás előtt, majd évente ismétlődő alkalommal kell tartani.

A legtöbb nyomtatványgyűjtemény is tartalmazza, valamint nyomtatványboltokban

1. Magyarország 1979-ben csatlakozott a nemzetközi ADR megállapodáshoz.

Ennek megfelelően a veszélyes áruk közúti szállítására előírt és betartandó nemzetközi szabályaink vannak.

Hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően az áruk, így a veszélyes áruk szállítása is egyre inkább a közúti forgalomba tevődik át.

Annak érdekében, hogy minden szállítással/fuvarozással, vagy más módon a veszélyes áruk szállításával foglalkozó vállalkozás maradéktalanul be tudja tartani az előírásokat jogszabály írja elő az ADR biztonsági tanácsadó alkalmazását. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy nem csak akkor vagyunk érintettek a jogszabályok által, ha szállítunk vagy fuvarozunk veszélyes árut, hanem akkor is, ha feladóként veszünk részt a szállítási láncban, akár veszélyes hulladék feladójaként.

A vállalatok egyre nehezebben igazodnak el a jogszabályok rengetegében és kevés figyelmet fordítanak a veszélyes anyagok megfelelő dokumentálására és szállítására.

A katasztrófavédelmi és környezetvédelmi hatóságok azonban kiemelten ellenőrzik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket. Vállalkozásunk tanácsadói segítséget nyújtanak a témában, és átvállalják a felmerülő feladatok elvégzését.

2. ADR biztonsági tanácsadó alkalmazása

Az ADR tanácsadó alkalmazása jogszabályi kötelezettség azoknál a vállalkozásoknál, amelyek veszélyes áru/hulladék szállítmány feladói vagy címzettjei;

• szállítását, fuvarozását vagy szállítmányozását végzik;
• szállításában be- vagy kirakodási műveleteket vagy raktározási tevékenységet végeznek;
• szállító járművet töltenek vagy ürítenek;
• csomagolását végzik.

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV.30) NFM rendelet szerint a vállalkozás köteles az ADR biztonsági tanácsadó személyét a hatóság részére bejelenteni. A vállalkozásoknak a biztonsági tanácsadó kinevezéséről 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a Nemzeti Közlekedési Hatóságot. A kinevezést a tanácsadónak is írásban igazolnia kell. Ugyanez érvényes a tanácsadói kinevezés megszüntetésére is.

A tanácsadói tevékenységet csak az adott veszélyes áru – osztályokra kiállított, le nem járt érvényességű bizonyítvánnyal rendelkező, hatóság által is regisztrált tanácsadó jogosult végezni. A megfelelő tanácsadó szerepel a Nemzeti Közlekedési Hatóságnévjegyzékében.

3. ADR biztonsági tanácsadója, szakértője:

• gondoskodik arról, hogy a vállalkozásnál olyan veszélyes áru szállítási rendszer legyen kialakítva, amely a feladatokat, eljárásokat és a felelősségeket egyaránt tartalmazza;
• a jogszabályok, előírások betartását figyelemmel kíséri, ellenőrzéseket tart;
• elkészíti a veszélyes áru szállításhoz kapcsolódó tevékenység szabályzatát, ellenőrzi a kapcsolódó technológiai utasításokat, eljárásrendeket;
• a vállalkozás szállításban érintett alkalmazottait képzésben (általános, osztályspecifikus, szerepkörönkénti) részesíti;
• kivizsgálja baleseteket, ezekről jelentést készít;
• tanácsot ad a vállalkozásnak szállítóeszközök, járművek, csomagolások beszerzésénél
• részt vesz a kapcsolódó alvállalkozók, illetve harmadik fél kiválasztásában,
• részt vesz a kapcsolódó alvállalkozók, illetve harmadik fél kiválasztásában, megfogalmazza a követelményeket;
• éves jelentést készít a vállalkozás vezetőjének a társaság veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységéről.

A kötelezettség alól vannak kivételek. Nem kell tanácsadót kinevezni a vállalkozásoknál, ha tevékenységük csak olyan veszélyes áru – szállítással kapcsolatos, amely nem tartozik az ADN, az ADR vagy a RID hatálya alá, vagy:

• közúti szállítás esetében az ADR 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez,
• vasúti fuvarozás esetében a RID 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez,
• belvízi szállítás esetében az ADN 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez, vagy a veszélyes áru mennyisége egy közúti szállítóegységben, vasúti kocsiban vagy konténerben nem haladja meg az ADR, illetve a RID 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéket, vagy az ezektől eltérő esetben a veszélyes áru mennyisége egy hajón nem haladja meg az ADN 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéket.

A bérszámfejtés magában foglalja a munkabérek, bérjellegű juttatások, adók és járulékok kiszámítását, a kapcsolódó adatszolgáltatások elkészítését, a nyilvántartások vezetését és a teljes körű adminisztrációs feladatokat a munkavállalók és egyéb jogviszonyban állók esetében.

A bérszámfejtő olyan szakember, aki a bérszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat végzi: információkat gyűjt, ellenőriz és dolgoz fel a munkabérekkel és kifizetésekkel kapcsolatban, adminisztrál, és kiszámítja a munkavállalóknak járó béreket és juttatásokat.

Mindkét terület jól képzett szakembert igényel, és mindkettő több törvénykönyvet érintő tudást követel meg. Bár van némi átfedés, a bérszámfejtés specifikusabb a munkabérekre, járulékokra és kapcsolódó adminisztrációra, míg a könyvelés a vállalkozás teljes pénzügyi és számviteli folyamataival foglalkozik.

A bérszámfejtő feladatai közé tartozik a jövedelmek, munkabérek, megbízási díjak számfejtése (beleértve a levonásokat, betegszabadságot, táppénzt, jutalmakat, stb.), a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek megállapítása, a bevallások és jelentések elkészítése és benyújtása a hatóságok felé, fizetési és utalási jegyzékek, aláíró listák készítése, összesítők készítése az adókról és járulékokról, a dokumentumok és iratok megőrzése, egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó igénylések elkészítése, munkaügyi nyilvántartások vezetése, munkáltatói igazolások kiadása, munkaköri leírások, munkaszerződés-módosítások és szabadságok nyilvántartása, a dolgozók ki- és beléptetése és bejelentése az adóhatóság felé, valamint a kilépő dolgozók elszámolása.

Azok a munkaadók, akiknek az átlagos munkavállalói létszáma tartósan eléri a 100 főt, kötelesek társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetni.

A nem megfelelően képzett vagy nem naprakész tudással rendelkező bérszámfejtő hibás elszámolásokat végezhet, ami késedelmes vagy helytelen bér- és juttatás kifizetéséhez, a szabadságok, letiltások és adókedvezmények rossz számfejtéséhez, valamint a jogszabály által előírt bejelentések és bevallások elmulasztásához vagy késedelmes benyújtásához vezethet. Ezek pénzügyi és jogi következményekkel járhatnak a vállalkozás számára.

A bérszámfejtési feladatok kiszervezésének előnyei közé tartozik a megbízható szakértelemhez való hozzáférés, a jogszabályok naprakész ismeretének biztosítása, a költséghatékonyság (nincs szükség saját szoftverre, hardverre, munkavállalóra, továbbképzésre), időmegtakarítás (nincs betanítás, ellenőrzés), a határidők pontos betartása, a személyes adatok bizalmas kezelése és a biztonságérzet, amelyet egy felelősségbiztosítással rendelkező, tapasztalt szakember nyújt.

A megfelelő bérszámfejtő kiválasztásához szükség van tapasztalatra és körültekintésre. Érdemes lehet ismerősök ajánlásait figyelembe venni, tájékozódni a hirdetésekből, és megvizsgálni a potenciális szakember publikációit, előadásait. Fontos, hogy a szakember felismerje saját korlátait, folyamatosan fejlődjön, és tudja, kitől kérjen segítséget, ha bizonytalan. Végső soron a saját tapasztalat és az alapvető kérdések megválaszolása után kialakult kép alapján hozható meg a döntés.

Az időszakos emelőgép vizsgálat gyakoriságát jogszabályok és gyártói előírások határozzák meg. Általánosságban elmondható, hogy bizonyos emelőgépeknél évente, intenzív igénybevétel esetén akár gyakrabban is szükséges lehet a biztonságtechnikai felülvizsgálat.

Igen. Minden emelőgép szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat után jegyzőkönyv készül. Ez a dokumentum igazolja az emelőgép jogszabályi megfelelését és a vizsgálat eredményét.

Igen, helyszíni emelőgép felülvizsgálatot végzünk országos kiszállással. Így a vizsgálat az Ön telephelyén, a tényleges üzemelési környezetben történik, minimális leállási idővel.

Szolgáltatásaink kiterjednek többek között targonca vizsgálatra, daru vizsgálatra, láncos emelő vizsgálatra, futódaru vizsgálatra, csörlőkre, állványemelőkre és más egyedi emelőberendezések ellenőrzésére is.