A munkavédelem célja, hogy megóvja alkalmazottai egészségét, munkavégző képességét és megteremtse a megfelelő munkakörülményeket. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit is úgy kell biztosítania munkatársai számára, hogy megelőzhetőek legyenek a foglalkozással összefüggő megbetegedések és a munkabalesetek, ezzel elkerülve a munkavállalók bér kiesését és az Ön termelékenységének csökkenését. Ha vállalkozása a berendezéseket, gépeket, eszközöket biztonságossá tudja tenni, akkor a foglalkozási ártalmak és a munkabalesetek is megelőzhetőek. A munkavállalói és az Ön számára egyaránt fontos a jól kialakított, bevezetett és betartott munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzat.
Munkavédelmi szolgáltatásunk keretén belül átbeszéljük a munkafolyamatokat, azok sajátosságait is és ezek tudatában állítjuk össze az Ön munkahelyi kockázatértékelését. Ezt követően készítjük el a megfelelő munkavédelmi szabályzatokat, amelyeket oktatások, képzések keretében segítünk Önnek bevezetni a mindennapi munkavégzésbe. A folyamatok kialakítását követően is biztosítjuk az Ön biztonságos és munkavédelmi szabályoknak megfelelő működését rendszeres oktatásokkal és tanácsadással.
A munkavédelemnek két fő területe van. Az egyik a munkaegészségügy a másik pedig a munkabiztonság.
A munkabiztonsági szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szempontokat tartalmazza. A munkabiztonság által támasztott követelmények betartásával megvalósíthatóak a balesetmentes munkavégzés.
A munkaegészségügyi tevékenység célja, hogy a munkavállaló egészségét megóvja a munkahigiénia és a foglalkozás-egészségügy révén. Bővebben olvashat róla a Munkaegészségügy szolgáltatásunkban.
A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok és veszélyek valószínűségének becslése, felismerése, értékelése és kezelése.
A foglalkozás egészségügy feladata pedig a munkavégzésből származó vagy a munkakörnyezet okozta megterhelések és igénybevételek vizsgálata, a munkatársai munkaköri alkalmasságának vizsgálata, ellenőrzése és elősegítése.
Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.
Ezt a kérdést ketté kell választani.
Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, vagy valamilyen mikró vállalkozást vezet, úgy a jogszabály lehetőséget biztosít, hogy a munkavédelmi feladatokat, mint vezető, tulajdonos ellássa. Nem kötelező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia. Ez kiterjed a munkavédelmi oktatásra és a munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még így is vannak olyan feladatok, amely szaktevékenységnek minősül és arra eseti alkalommal kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.
Ha már alkalmazottai vannak, az ő részükre biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkahelyeket, munkakörülményeket. Kockázatelemzés elkészítésével, a kockázatok felmérésére, amely a vállalkozáson belüli veszélyeket tárja fel. Szükségessé válik az egyéni védőeszközök meghatározása munkakörönként. Már nagyobb felelőssége van a munkavállalók irányába, hiszen a munkáltatónak munkaruhát, védőeszközt, tisztálkodás lehetőséget, ivóvizet, stb. biztosítani kell.
Mindkét esetben a munkavédelmi szaktevékenységet csak a megfelelő végzettséggel rendelkező személy láthatja el.
Elsősorban az 1993. évei XCIII. Törvény a munkavédelemről, valamint a végrehajtásról szóló 5/2003 évi. MüM. rendelet.
Ezeken kívül számos olyan törvény és miniszteri intézkedés van, amelyek a munkahely, munkaalkalmasság, munkahigiéné területét, illetve az egyéb szakmai területeket érintik.
Definíció szerint a kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz valamilyen baleset vagy más egészség károsító hatás bekövetkezésének a valószínűsége.
A kockázat szó angolul: „risk” – jelentése: kockázat, veszély. Ezt figyelembe véve a „Risk assessment” kifejezés kockázat- illetve veszély-értékelésként (-becslésként) fordítható, amely eljárás során megbecsüljük a veszély mértékét, ártalmasságát, súlyosságát, és káros hatása bekövetkezésének valószínűségét, majd ezek alapján eldöntjük, hogy a kockázat (veszélyeztetés) elviselhető-e illetve elfogadható-e.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatértékelés egy olyan elemző vizsgálat elvégzését jelenti, amikor a munkáltató nemcsak a vonatkozó jogszabályokban előirt követelmények megvalósulását ellenőrzi, hanem megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelési módjáról jogszabály nem rendelkezik.
Minden munkavállaló részére
Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállló önállóan nem foglalkoztatható!
Munkavédelmi szaktevékenységek sorába tartozik:
Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli: munkavédelmi üzembe helyezés.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke
A büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.
A munkavédelmi törvény munkáltatói feladatként határozza meg, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni.
A szükséges védőeszközök típusát és mennyiségét annak alapján határozzuk meg, hogy egy adott munkakörön belül hány munkavállalót, milyen veszélyek fenyegetnek a munkavégzés során.
A szükséges védőeszközök mennyiségi és típus meghatározása, a védőeszközök juttatásának rendje.
Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!
A munkahelyen történt minden balesetet vizsgálni kell, és azt megfelelő módon dokumentálni szükséges. A balesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.
– Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
– Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát most is nyomtatvány pontos kitöltésével és a cégszerű aláírással kell kérni. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.
– Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat. Kezdeményezheti:
– Záróvizsgálatot kell végezni a veszélyes munkakörök esetén a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor.
1 évente:
2 évente:
40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként:
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat indokolt esetben az NM rendelettől gyakoribb vizsgálati időközt is előírhat.
Ha Önnek alkalmazottai vannak, akkor már vannak olyan feladatai, amelyeket munkavédelmi szakemberrel kell elvégeztetnie, és munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia.
A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.
I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY
III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY