Munkavédelem

 
 

Munkavédelem - tanácsadás, oktatás országosan

A munkavédelem célja

A munkavédelem célja, hogy megóvja alkalmazottai egészségét, munkavégző képességét és megteremtse a megfelelő munkakörülményeket. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit is úgy kell biztosítania munkatársai számára, hogy megelőzhetőek legyenek a foglalkozással összefüggő megbetegedések és a munkabalesetek, ezzel elkerülve a munkavállalók bér kiesését és az Ön termelékenységének csökkenését. Ha vállalkozása a berendezéseket, gépeket, eszközöket biztonságossá tudja tenni, akkor a foglalkozási ártalmak és a munkabalesetek is megelőzhetőek. A munkavállalói és az Ön számára egyaránt fontos a jól kialakított, bevezetett és betartott munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzat.

Munkavédelmi szolgáltatásunkról röviden

Munkavédelmi szolgáltatásunk keretén belül átbeszéljük a munkafolyamatokat, azok sajátosságait is és ezek tudatában állítjuk össze az Ön munkahelyi kockázatértékelését. Ezt követően készítjük el a megfelelő munkavédelmi szabályzatokat, amelyeket oktatások, képzések keretében segítünk Önnek bevezetni a mindennapi munkavégzésbe. A folyamatok kialakítását követően is biztosítjuk az Ön biztonságos és munkavédelmi szabályoknak megfelelő működését rendszeres oktatásokkal és tanácsadással.

A munkavédelem főbb területei

A munkavédelemnek két fő területe van. Az egyik a munkaegészségügy a másik pedig a munkabiztonság.

A munkabiztonsági szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szempontokat tartalmazza. A munkabiztonság által támasztott követelmények betartásával megvalósíthatóak a balesetmentes munkavégzés.

A munkaegészségügyi tevékenység célja, hogy a munkavállaló egészségét megóvja a munkahigiénia és a foglalkozás-egészségügy révén. Bővebben olvashat róla a Munkaegészségügy szolgáltatásunkban.

A munkahigiénia feladata a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok és veszélyek valószínűségének becslése, felismerése, értékelése és kezelése.

A foglalkozás egészségügy feladata pedig a munkavégzésből származó vagy a munkakörnyezet okozta megterhelések és igénybevételek vizsgálata, a munkatársai munkaköri alkalmasságának vizsgálata, ellenőrzése és elősegítése.

Gyakori kérdések – Munkavédelem

Összegyűjtöttük azokat a hasznos információkat, gyakori kérdéseket, amelyek joggal merülhetnek fel Önben egy munkavédelmi konzultáció előtt is.

1. Mi a munkavédelem?
2. Milyen munkavédelmi feladataim vannak?
3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a cégemre?
4. Mi az a kockázatértékelés?
5. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?
6. Mik számítanak munkavédelmi szaktevékenységnek?
7. Mit jelent a gépek, eszközök munkavédelmi üzembe helyezése?
8. Mik számítanak veszélyes gépnek?
9. Tehetek-e valamit, ha már megbüntettek?
10. Mi jelent az Egyéni Védőeszköz meghatározás?
11. Mit kell tennem ha baleset történik?
12. Mikor kell orvosi vizsgálatra küldeni a munkavállalókat?
13. Kell-e nekem munkavédelmi szakembert foglalkoztatni?
14. Az én cégem melyik veszélyességi csoportba

 

 

1. Mi a munkavédelem?

Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.

2. Milyen munkavédelmi feladataim vannak? 

Ezt a kérdést ketté kell választani.

Amennyiben Ön egyéni vállalkozó, vagy valamilyen mikró vállalkozást vezet, úgy a jogszabály lehetőséget biztosít, hogy a munkavédelmi feladatokat, mint vezető, tulajdonos ellássa. Nem kötelező munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia. Ez kiterjed a munkavédelmi oktatásra és a munkavédelmi szabályzat elkészítésére. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még így is vannak olyan feladatok, amely szaktevékenységnek minősül és arra eseti alkalommal kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.

Ha már alkalmazottai vannak, az ő részükre biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkahelyeket, munkakörülményeket. Kockázatelemzés elkészítésével, a kockázatok felmérésére, amely a vállalkozáson belüli veszélyeket tárja fel. Szükségessé válik az  egyéni védőeszközök meghatározása munkakörönként. Már nagyobb felelőssége van a munkavállalók irányába, hiszen a munkáltatónak munkaruhát, védőeszközt, tisztálkodás lehetőséget, ivóvizet, stb. biztosítani kell.
Mindkét esetben a munkavédelmi szaktevékenységet csak a megfelelő végzettséggel rendelkező személy láthatja el.

3. Milyen jogszabályok vonatkoznak a cégemre?

Elsősorban az 1993. évei XCIII. Törvény a munkavédelemről, valamint a végrehajtásról szóló 5/2003 évi. MüM. rendelet.

Ezeken kívül számos olyan törvény és miniszteri intézkedés van, amelyek a munkahely, munkaalkalmasság, munkahigiéné területét, illetve az egyéb szakmai területeket érintik.

4. Mi az a kockázatértékelés?

Definíció szerint a kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz valamilyen baleset vagy más egészség károsító hatás bekövetkezésének a valószínűsége.
A kockázat szó angolul: „risk” – jelentése: kockázat, veszély. Ezt figyelembe véve a „Risk assessment” kifejezés kockázat- illetve veszély-értékelésként (-becslésként) fordítható, amely eljárás során megbecsüljük a veszély mértékét, ártalmasságát, súlyosságát, és káros hatása bekövetkezésének valószínűségét, majd ezek alapján eldöntjük, hogy a kockázat (veszélyeztetés) elviselhető-e illetve elfogadható-e.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
A kockázatértékelés egy olyan elemző vizsgálat elvégzését jelenti, amikor a munkáltató nemcsak a vonatkozó jogszabályokban előirt követelmények megvalósulását ellenőrzi, hanem megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely a munkavégzéssel összefüggésben valamilyen formában a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztethetik.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelési módjáról jogszabály nem rendelkezik.

5. Mikor kell munkavédelmi oktatást tartani?

Minden munkavállaló részére

  • munkába álláskor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor
  • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor

Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállló önállóan nem foglalkoztatható!

6. Mik számítanak munkavédelmi szaktevékenységnek?

Munkavédelmi szaktevékenységek sorába tartozik:

  • Kockázatelemzés
  • Munkavédelmi oktatás
  • Gépek, eszközök, technológiák munkavédelmi felülvizsgálata, javaslat a munkavédelmi szempontú üzembe helyezésre
  • Egyéni védőeszköz juttatás rendjének szabályozása
  • Munkabalesetek kivizsgálása, stb.

7. Mit jelent a gépek, eszközök munkavédelmi üzembe helyezése?

Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal.
Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli: munkavédelmi üzembe helyezés.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat: A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

8. Mik számítanak veszélyes gépnek?

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

  1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy vagy több élű), következő típusú körfűrészek:1.1.  működés közben rögzített fűrész éllel/fűrész élekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.
  2. Faipari gyalugép kézi előtolással.
  3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
  4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.
  5. Az 1–4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.
  6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.
  7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.
  8. Faipari kézi láncfűrészgép.
  9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hideg-átalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó
    elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.
  10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
  11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.
  12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:12.1. mozdony és fékezőkocsi,12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.
  13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.
  14. Járműemelők.
  15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.
  16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.
    További munkaeszközök:
  17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.
  18. Gépi hajtású emelőtargoncák.
  19. Villamos emelődobok.
  20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.
  21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.
  22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.
  23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

9. Büntetés esetén mit kell tennem?

A büntetést befizetni és a továbbiakban intézkedni arról, hogy a büntetés megelőzése legyen a cél. Viszont ez is pénzbe kerül, de talán mégsem annyiba, mint egy büntetés.

10. Mit jelent az egyéni védőeszköz meghatározás?

A munkavédelmi törvény munkáltatói feladatként határozza meg, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni.
A szükséges védőeszközök típusát és mennyiségét annak alapján határozzuk meg, hogy egy adott munkakörön belül hány munkavállalót, milyen veszélyek fenyegetnek a munkavégzés során.
A szükséges védőeszközök mennyiségi és típus meghatározása, a védőeszközök juttatásának rendje.

11. Mit kell tennem, ha munkabaleset történik?

Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, az orvos, vagy mentő hívása. Gondoskodjon arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!
A munkahelyen történt minden balesetet vizsgálni kell, és azt megfelelő módon dokumentálni szükséges. A balesetek kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

12. Mikor kell orvosi vizsgálatra küldeni a munkavállalókat?

– Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

– Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok

A munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát most is nyomtatvány pontos kitöltésével és a cégszerű aláírással kell kérni. Az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát a munkavállaló életkora, kísérő betegségei, a munkakörülmények és az egészségkárosító tényezők figyelembe vételével a foglalkozás-egészségügyi szakorvos állapítja meg.

– Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat. Kezdeményezheti:

  • munkáltató
  • dolgozó
  • foglalkozás-egészségügyi orvos
  • háziorvos vagy kezelőorvos
  • iskolaorvos
  • ÁNTSZ
  • munkaügyi központ

– Záróvizsgálatot kell végezni a veszélyes munkakörök esetén a foglalkoztatás vagy a tevékenység megszűnésekor.

1 évente:

  • Fizikai munkakörben foglalkoztatott 18 év alatti dolgozó
  • Fizikai munkakörben foglalkoztatott 50 év feletti dolgozó
  • Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók (a rendelet 6.sz. melléklete szerint)

2 évente:

  • Képernyős munkakörben dolgozó 18-50 év közötti dolgozó
  • Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységet végzők dolgozó (a rendelet 5.sz. melléklete szerint)

40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként:

  • minden baleseti veszéllyel járó munkakörben dolgozó (ha egyéb szigorító ok nincs. Pl: zajterhelés, növényvédelem).
  • a baleseti kockázattal nem járó munkakörülmények között dolgozók (pl: adminisztratív dolgozók) időszakos orvosi vizsgálatra nem kötelezettek.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat indokolt esetben az NM rendelettől gyakoribb vizsgálati időközt is előírhat.

13. Kell-e nekem munkavédelmi szakembert foglalkoztatnom?

Ha Önnek alkalmazottai vannak, akkor már vannak olyan feladatai, amelyeket munkavédelmi szakemberrel kell elvégeztetnie, és munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia.

14. Az én cégem melyik veszélyességi osztályba tartozik?

A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelvű megfelelője, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR ’08) alapján.

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

  • 02 Erdőgazdálkodás
    Kivéve:
    02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
  • 05 Szénbányászat
  • 06 Kőolaj-, földgázkitermelés
  • 07 Fémtartalmú érc bányászata
  • 08 Egyéb bányászat
  • 09 Bányászati szolgáltatás
  • 10.1 Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
  • 10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
  • 16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott áru gyártása
    Kivéve:
    16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
  • 17 Papír, papírtermék gyártása
  • 19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
  • 20 Vegyi anyag, -termék gyártása
  • 21 Gyógyszergyártás
  • 22 Gumi-, műanyag termék gyártása
  • 23 Nemfém ásványi termék gyártása
  • 24 Fémalapanyag gyártása
  • 25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
  • 25.3 Gőzkazán gyártása
  • 25.4 Fegyver-, lőszergyártás
  • 25.5 Fémalakítás, porkohászat
  • 28 Gép, gépi berendezés gyártása
    Kivéve:
    28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
  • 30.11 Hajógyártás
  • 30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
  • 31 Bútorgyártás
  • 35 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
  • 37 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
  • 38 Hulladékgazdálkodás
  • 39 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
  • 41.2 Lakó- és nem lakóépület építése
  • 42 Egyéb építmény építése
  • 43 Speciális szaképítés
  • 49 Szárazföldi, csővezetékes szállítás
  • 50 Vízi szállítás
  • 51 Légi szállítás
  • 52 Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység
  • 72.1 Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

  • 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
  • 02.3 Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése
  • 03 Halászat, halgazdálkodás
  • 10 Élelmiszergyártás
    Kivéve:
    10.1Húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása
    10.2 Halfeldolgozás, -tartósítás
  • 11 Italgyártás
  • 12 Dohánytermék gyártása
  • 13 Textília gyártása
  • 14 Ruházati termék gyártása
  • 15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása
  • 16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása
  • 18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
  • 25 Fémfeldolgozási termék gyártása
    Kivéve:
    25.2 Fűtési kazán, radiátor, fémtartály gyártása
    25.3 Gőzkazán gyártása
    25.4 Fegyver-, lőszergyártás
    25.5 Fémalakítás, porkohászat
  • 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
  • 27 Villamos berendezés gyártása
  • 28.23 Irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
  • 29 Közúti jármű gyártása
  • 30 Egyéb jármű gyártása
    Kivéve:
    30.11 Hajógyártás
    30.2 Vasúti, kötött pályás jármű gyártása
  • 32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység
  • 33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása
  • 36 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
  • 41.10 Épületépítési projekt szervezése
  • 45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
  • 45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
  • 58 Kiadói tevékenység
  • 59 Film, videó gyártás, televízió-műsor gyártása, hangfelvétel kiadás
  • 60 Műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás
  • 61 Távközlés
  • 71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
  • 75 Állat-egészségügyi ellátás
  • 80 Biztonsági, nyomozói tevékenység
  • 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés
  • 85.32 Szakmai középfokú oktatás
  • 85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
  • 85.42 Felsőfokú oktatás
  • 85.5 Egyéb oktatás
  • 86 Humán-egészségügyi ellátás
  • 87 Bentlakásos, nem kórházi ápolás
  • 95 Számítógép, személyi-, háztartási cikk javítása
  • 96 Egyéb személyi szolgáltatás
  • 97 Háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

  • 45 Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása
    Kivéve:
    45.2 Gépjárműjavítás, karbantartás
    45.4 Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása
  • 46 Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)
  • 47 Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)
  • 53 Postai, futárpostai tevékenység
  • 55 Szálláshely-szolgáltatás
  • 56 Vendéglátás
  • 62 Információ- technológiai szolgáltatás
  • 63 Információs szolgáltatás
  • 64 Pénzügyi közvetítés, kivéve: biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység
  • 65 Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve: kötelező társadalombiztosítás)
  • 66 Egyéb pénzügyi tevékenység
  • 68 Ingatlanügyletek
  • 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység
  • 70 Üzletvezetési, vezetői tanácsadás
  • 71 Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés
    Kivéve:
    71.2 Műszaki vizsgálat, elemzés
  • 72.2 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
  • 73 Reklám, piackutatás
  • 74 Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
  • 77 Kölcsönzés, operatív lízing
  • 78 Munkaerőpiaci szolgáltatás
  • 79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás
  • 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás
  • 84 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom biztosítás
  • 85 Oktatás
    Kivéve:
    85.32 Szakmai középfokú oktatás
    85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
    85.42 Felsőfokú oktatás
    85.5 Egyéb oktatás
  • 88 Szociális ellátás bentlakás nélkül
  • 91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység
  • 92 Szerencsejáték, fogadás
  • 93 Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység
  • 94 Érdek képviselet
  • 96 Egyéb személyi szolgáltatás